"Nagyon nehéz egy ennyire komoly bejegyzéshez bevezetőt írni. Viszont amit előrevetített konklúzióként megjegyeznék, hogy mindig hallgass a tested jelzéseire. Szokatlan fájdalom, szokatlan fáradtság vagy egyszerűen bármi, ami rosszabb vagy kellemetlenebb a megszokottnál, az kapcsolja be az elmédben a szirénát! A tested ugyanis mindig OKKAL jelez. Hallgass rá, nagyon megéri! Mindig az értelem és soha ne az EGO vezéreljen! Zoli szerencsére időben vette észre egy nagyon komoly betegség jeleit, de még így is szörnyű tortúrán ment keresztül, mire felépült. Kérlek, fogadjátok szeretettel Zoli barátom Covid fertőzéséből való visszatérésének viszontagságokkal teli beszámolóját."

Kedves Olvasó!

Bevallom itt az elején, hogy ezt a bejegyzést nehezebb volt megírni, mint főiskolán deriválásból a dolgozatot. Nehéz újra felidézni, hogy mennyivel jobb voltam, mint most, aztán mennyivel gyengébb, erőtlenebb. És most hiába vagyok egészséges újra, még mindig nem vagyok a régi, és csak bátorítom magam, hogy „de Zoltán, leszel ugyanolyan, sőt jobb is”! De lássuk az elejétől.

Március eleji selfie, megvettem a felsőt, amire sosem éreztem magam eléggé kigyúrtnak

2021. március 19-én kezdődött. Vagyis 17-én éreztem, hogy valami történik, de csak 19-én jött ki a betegség. Szóval szerdán edzés közben néztem a feleségem, aki akkor még a barátnőm volt. Tissuen, azaz aerial silken edzett. Ez egy selyemszerű hosszú anyag, ami fel van lógatva. Erre felmásznak és elég látványos elemeket hajtanak végre. Szóval néztem, ahogy edz és egyszerre elkezdtem könnyezni, olyan szépnek találtam. Na ja. 45 évesen azért az ember nem kezd el így meghatódni. Azonnal tudtam, hogy valami baj lehet, hogy a hormonjaim ennyire felborultak. Másnap este a fekvőtámasz kihívásom 10. napja volt, azaz 350 fekvőt nyomtam.

2021. márc. 12. 350 fekvőtámasz challenge 5. napja 72 kg

Éreztem, hogy nem a megszokott rendben megy, inkább 90 %-os vagyok csak. Ezt arra fogtam, hogy állítólag ez a kihívás nehéz (napi 350 fekvőtámaszt vállaltam be), és 7-10 után túledzés miatt az ember válla eléggé fájdalmas állapotba ér. Szóval én ezzel nyugtattam magam. Aztán másnap reggel leültem a trónra. És levert a víz. Egy kis hasfeszítéstől úgy elfáradtam, hogy hányingerrel küszködtem. Erőm nem volt, hogy bármit kezdjek magammal. Már azon gondolkodtam, hogy barátnőmnek írok üzenetet, aki a szomszéd szobában aludt, hogy segítsen lemásznom a wc-ről...
Mindezt azért írom le, mert ha hasonlót érzel, AZONNAL a legrosszabbra gondolj!!!!! Aztán 1 perc és minden elmúlt! Erő visszajött, hányinger eltűnt. Mindenesetre a reggeli edzéseket lemondtam és gondoltam, hogy jobb lesz pihennem.
A nap folyamán kicsit gyengébb voltam, ezért este elmentem és megtartottam az edzést, de szégyenemre a 30 napos kihívást inkább feladtam. Estére forró tea, forró zuhany és izzasztó kúra kezdődött. Nálam ez a rutin. Ha betegnek érzem magam, akkor az izzasztó kúra mindig helyretesz. Nem vagyok betegeskedő, jó immunrendszerem van. Vagyis eddig azt hittem. Most azonban nem segített a bevált gyógymód. Másnapra nem lettem jobban. Sőt, kicsit rosszabb is lett. Gondoltam, hogy ez erősebb betegség, úgyhogy pár nap és tuti minden okés lesz. Így hát pihenés, tea, takaró, izzadás következett. Étvágyam csökkent, de próbáltam odafigyelni, hogy fehérje legyen valamennyi. Itt most ugrani fogok. Ugyanis később visszagondoltam, és napok maradtak ki vagy keveredtek a fejemben. A gondolataim a láztól már nem voltak tiszták, ugyanis hétvégére már belázasodtam. Rossz emlékek, rossz berögződések, bizalmatlanság és megannyi tapasztalat, makacsság miatt elszeparáltam magam az emberektől és vártam a gyógyulást, ahelyett, hogy orvoshoz fordultam volna. Naponta 2x felment a lázam 39 fölé, akkor bevettem egy lázcsillapítót és igyekeztem aludni. Ízlelés, szaglás rendben volt, és a lázas agyam azt ismételgette, hogy orvost ne… Aztán egy hét után már gyenge voltam annyira, hogy covid tesztre szántam el magam. Mivel én nem tudtam vezetni, párom lett volna a sofőr, de akkor ő 10 nap karantént kap. Ezért kihívtunk egy mozgó covid tesztelő mentőt. Szombaton érkeztek ki. Teszt pozitív. Akkor eldöntöttem, hogy jöhet az orvosi segítség. Mentő nem kell, majd hétfőn a doki. Vasárnap már a szaturációm csökkenni kezdett. Azaz a wc-re kibotorkálásnál majdnem megfulladtam, nem kaptam levegőt. Másnap délután rendelt a doki, sikerült felhívni. Amikor meghallotta, hogy nehezen lélegzek, mondta, hogy gyógyszert nem kapok, ez kórház. 16 óra után értek ki a mentők. Kaptam oxigént, reménytelibbnek tűnt a világ. 17 órakor értünk a SOTE sürgősségi osztályára. Ott 11, azaz tizenegy óra várakozás volt, mire kaptam egy covid osztályon ágyat. Addig volt egy branül berakás vérvétellel, egy vizsgálat és egy MR vizsgálat. Reggel 04:00-kor egy 6 ágyas covid osztályon feküdtem a SOTE belgyógyászatán.

5 nap kórház után (és három hét covid)

A kórház végül is gyors volt. 5 nap RENDESIVIR nevű vírusírtó infúzió, valamint egy gyulladáscsökkentő szteroid a kezelés része. Ugyanis tüdőgyulladásom volt, 25%-os és 50%-os érintettséggel. A szaturációm 86% (ez ugye egy egészséges embernél 100-98%. Egy dohányzóé kb -5% egész életére. 88% alatt oxigén kell, különben a szervek károsodhatnak.

A kórház kitűnő azoknak, akik fogyni akarnak. Nekem 5 kg-ot sikerült. 68kg

Kórház után

Április 7-én szerdán engedtek haza a kórházból. Addig a napig akár otthon, akár a kórházban az a gondolat foglalkoztatott folyamatosan, hogy mikor edzhetek újra. Mennyi ideig KELL, hogy pihenjek? Azon a napon megváltozott a kérdés arra, hogy mikor lesz nekem erőm edzeni??? A kórház 2. emeletéről a földszintre leérés közben meg kellett állnom pihenni egyet. A hátamon volt a hátizsák, és délután a csuklyáimban már izomláz volt a kis hátizsáktól!
Amúgy a kórházban és előtte is igyekeztem odafigyelni az étkezésre. Így 72 kilóról csupán 68.4-re fogytam le. A felkarom 39 centiről 35-re csökkent.

Jó kedvű nap volt, majdnem 36 cm

Többek között, mert a sürgősségi osztályon a nővérke a jobb könyökhajlatomba tette a branült, ami miatt kb 1 hétig a karom nem tudtam behajlítani vagy kinyújtani. A mozgástartomány lecsökkent a harmadára, majd lassan egyáltalán nem hajlítottam a karom, csak emeltem. 5-6 doktorral beszélgettem az edzésről. Orvostan hallgatóktól a főorvosig. Összegezve mind azt mondta, hogy pár hét pihenés után úgy kell edzeni, ahogy a test bírja. Nem kell feltétlen hónapokat kihagyni.

Cirka egy hónap, és évek kemény munkája eltűnik

Másnap, azaz csütörtökön lett volna az esküvőm. Lett is, hála Roynak és Zsanettnek, hogy a tanú szerepét vállalta az ország másik feléről. Hóesésben :D Na ez is szép történet lehetne, de egyelőre a gyógyulásnál maradjunk. Szóval megvolt a polgári esküvő. Hát nem voltam túl erőteljes. Sőt, később visszagondolva azt nem tudom, hogy honnan volt nekem erőm egyáltalán végig csinálni?!

Szó szerint Kata támogatott…

Elmondhatatlan gyengeség volt rajtam. Feküdtem és amikor csak tudtam, mászkáltam a lakásban, hogy a vérem ne álljon össze. Habár 20 napig vérhígító injekciót kellett beadnunk. A szteroid gyulladáscsökkentőt kisebb adagokban kellett elhagynom. 3 hét után kellett mennem kontroll vizsgálatra. Addig szigorúan csak pihenés volt. De nem is tudtam volna edzeni. Végül 2,5 hét múlva kaptam időpontot, március 23-én pénteken, 69.3 kilóval mentem vissza a SOTE főorvosához vizsgálatra. Vérvétel, szív ultrahang (kimutatta a megerősödött kamrafalat, az erősport velejárója). A szívem rendben, nem lett szívizom gyulladás. A főorvosnak mondtam, hogy 90%-os vagyok csak, úgy vélem, hogy jövő héttől lassan edzenék. Meglepődésemre azonnal rávágta, hogy már ma kezdhetem az edzést!  Meg is fogadtam a tanácsát és aznap neki is álltam.
A neten „egy” sárga színű, testépítéssel foglalkozó lap cikkében olvastam, hogy aki covid után újra edz, az 60-70% os súlyokkal tegye eleinte. Ha ha ha… Biztos voltam benne, hogy a COVID közelében nem volt. 60% nekem egy merész álomnak tűnt akkor!

1.-2. hét: TRX. Döntött húzódzkodás, döntött tolódzkodás, felhúzás 8, azaz nyolc kilóval!!!!!!!!! (amit régen 80 kg-mal végeztem 10+ szériákban) és törzs: lábemelés, vagy superman, hasprés. Igyekeztem minden izmom átmozgatni, vagyis megerősíteni. Főleg a törzsem, hogy a tartás meglegyen.

Cél: minimális állóképesség, elsősorban a törzs izmok, valamint a teljes vázizomzat megerősítése
Edzésterv:
5 sorozat, hosszú pihenőkkel, tökéletes végrehajtással
5 x döntött huzi
5 x döntött toli
5 x felhúzás
5 x oldalemelés
5 x lábemelés

 Egy „durva” edzés, ami után másnap a szívem kifejezte nemtetszését

 A második héten épp panaszkodtam Roynak, hogy elkezdtem edzeni, de a karom csoffadvány maradt, semmit sem változott, még 35 cm. Erre válaszolt Roy, hogy örüljek, hogy élek, és ne aggódjak azon, hogy milyen gyorsan regenerálódok :D Megjegyzem, hogy ebben a két hétben még tüdőgyulladásom volt. Ténylegesen. Tehát nagy levegővétel köhögést idézett elő. Állóképesség nulla. Izzadni sem mertem, és  magas pulzusszámot is kerültem, hogy nehogy szövődmény lépjen fel. Valamint erőm sem volt. Azonban meglepődtem, mikor egy héten belül 37 centit mutatott a szalag.

Már megindult valami

3. hét: Váltottam a teljes testsúlyra.

Újra meg mertem fogni, legyőzve a félelmem, hogy képtelen vagyok használni

5 db volt a cél húzódzkodásból. Ennyi ment, de éreztem, hogy nem is menne több. Azonnal eszembe jutott, hogy eddig 40 volt a rekordom kirobbanóból, de versenyen is 28-at húztam a nagykönyvben megírt szépséggel. És most 5. Rögtön azoknak a vendégeimnek a helyében éreztem magam, akik először jönnek edzeni, vagy nagyobb kihagyás után újra nekifognak. De ez motivált, hogy megmutassam, lentről, a padlóról is fel lehet állni!

Cél: Normál csoportos edzés teljesítéséhez felzárkózni
Edzésterv:
5 sorozat hosszú pihenőidővel
5-10 húzódzkodás
5-10 tolódzkodás
5-10 felhúzás
5-10 guggolás
5-10 lándzsa fekvőtámasz

4. héten csatlakoztam először a csapatomhoz a csoportos órákon. Azokhoz a vendégeimhez, akik folyamatosan edzettek. Akik versenyzők. Akiket felkészítettem a kórházból is arra, hogy országos versenyeken a legjobbak legyenek. Akiknél mindig jobb voltam. Akik most fényévekkel előrébb járnak…
Nehéz szembesülni azzal, hogy mennyire gyenge vagyok. De tudtam, hogy jobb leszek, és motivált, hogy ők is valahonnan innen kezdték. Amúgy is a legjobb eredménye a tanárnak, ha a tanítványok jobbak lesznek nála. 
Ennek a hétnek a végén csatlakoztam a HIIT edzéshez. 7 kör. Ebből az első végén hányingerem volt, de kettő kört letoltam. A második kör végén már izomlázam volt!

7 kör, 8 gyakorlatból, kb 42 perc
30 sec munka, 15 sec pihenő
-magas térdemeléssel futás
-függésben térdfelhúzás mellhez
-ugráló kitörés
-hegymászó futás
-lengyel boksz
-korcsolyázás (jobbról balra, majd vissza szökkenés  külső lából külső lábra előre dőlve)
-ugró futó rúgás (mint a taekwon-dosok combos sorozása)
-guggolásból felugrás

5. hét: Habár sokkal gyengébb vagyok, de az erőm jön vissza.

A tartás változik, ahogy az izmok erősödnek

Ezalatt nem azt értem, hogy edzegetek, és vissza erősödök a régi énemhez, hanem kőkeményen kell dolgoznom és a testem gyorsabban reagál, jobban és gyorsabban fejlődik. Főleg a koromhoz képest. Azt mondtam a vendégeimnek az első hetekben, hogy adok nekik egy kis előnyt, hogy jobbak legyenek nálam. Itt már a gyerekeket beértem, és a felnőttek közül is lehagytam többet. Első muscle up-ot megpróbáltam. Ment is, de nagyon kifárasztott még. 5 muscle up után kb 10 másodperccel a pulzusom vo2 max közelében volt, és a lihegést nehezen tudtam abbahagyni.  Amíg lihegtem, addig nem is tudtam semmit csinálni. Az edzések már csak a csoportos edzések voltak. A vasárnapi éhgyomros HIIT edzést végig nyomtam.

6.hét: Ettől a héttől már a heti 3 teljes test (street workout) edzésem közé súlyzós edzéseket is beiktattam a kar, váll megerősítésére.

Lassan van, ami a régi újra. De csak az, amire a legtöbb fókusz ment

Többek között a felkarom mérete miatt, ami a 38 cm-t el is érte. Valamint azért, mert az online iskolám szponzorált versenyzőnek beválasztott. Június 4-én lett volna az INBA Hungary naturál testépítő versenye, amin tavaly nyár óta terveztem indulni,  de sajnos addigra nem tudtam a formát visszahozni. Választhattam: Száraz leszek és vékony, vagy fedett, de az erőm és az izomtömegem visszaszerzem. Ez utóbbit választottam.

7. hét:  Az egykezes húzódzkodást megmertem próbálni. Sikerült. Nem a legszebb, de mind a két karommal megy. Erősödök, izmosodom, de lassult a folyamat. Az önbizalmam kezd visszatérni, érzem, hogy felzárkóztam. Habár a legjobbtól még messze vagyok. Készülődés a június 20. Rooftop Challenge eseményre a Westend tetején.

Azt mondhatom, hogy húsvétkor jöttem ki a kórházból. Ott és előtte lázban fekve is egy  dolog adott erőt. Az, hogy április 8-án lesz az esküvőm. A cél lebegett a szemem előtt, ami egy pillanatra sem hagyott el. Ott kell lennem az esküvőmön. Nincs másik opció. Meg kell gyógyulnom.

Így visszagondolva szerencsés vagyok, hogy kijöttem. Egy hét alatt sokan mentek el a kórházból. Van aki gyorsabban, mint szerette volna. Volt, aki gyógyultan. És volt, aki csak azt hitte, hogy gyógyultan.
3 hónappal a betegségem kezdete után (a betegség és leépülés 5 hét volt) pedig versenyekre készülök. Nem a helyezés miatt, nem magam miatt. Hanem mert a versenyzőm mellett van a helyem. Nem csak beszélni róla, hogy mit lehet, hanem megmutatni, velük haladni.

Egy utolsó szó a kiegészítőkről: Citrulin malat, vagy arginin és glutamin. Ez a kettő segít a covid utáni felépülésben a legjobban állítólag.  5-6. héttől már BCAA, és a többi táplálék kiegészítő is bejött az étrendembe a vitaminok mellé.

3 nappal később

Tegnap, azaz június 20-án vasárnap pedig megvolt a Rooftop Challenge, a Westend Tetökertben. Ez a sportrendezvény a Biotech Justclear rendezvénysorozat alatt, a HF3 által jött létre.
A lényege, hogy egy kis crossfittes megméretteés legyen, a gyakorlatok között 2 perc pihenővel:

1. Feladat: 6 perc AMRAP - Dumbbell Thruster (12.5 kg kézisúlyzó)
2. Feladat: 6 perc - Maximum távolság AirBike
3. Feladat: 6 perc AMRAP - Sandbag over the shoulder – Burpee (30kg homokzsákkal)

Finom volt. Nem mondom, hogy élveztem. Nem mondom, hogy jól ment. Sőt azt mondanám,  hogy gyenge voltam. Az izmaim bírták volna. De levegőm nem volt. De nyomtam, habár sokszor a szédülés határán fel akartam adni. De eszembe jutott mindig a saját mondatom:

„Sportoló vagy, tudod mi a dolgod!
Még kettőt…”