forrás: fitnessvolt.com

Hát ennek az évnek a végére értünk. Ahogy Hofi Géza mondaná: "Haver! Ez marhára nem volt egy jó év." És tudod mit? Hát kurvára nem. Nem hiszem, hogy nagyon sokan lennének akik majd egyszer a 2021-es évre jó szívvel fognak majd visszagondolni. Én biztosan nem. De mivel alapjában véve ennek az évnek tényleg vége van, örüljünk annak, hogy túl vagyunk rajta. Így ez most csak amolyan év végi, elmélkedős, picsongós, lelkizős kis bejegyzés lesz. Remélem elnézed nekem, ha talán még kicsit "szakmaiatlan" is.

A képet a magyaredzo.hu oldalról kölcsönöztem, remélem sem ők, sem a tanár úr nem bánja....

Talán rögtön az évnek számomra legkellemetlenebb eseményével kezdeném. Elhunyt Schweickhardt Gyula tanár úr. Amikor a testnevelő tanárok és az egykori testnevelés órák, mint témák kerülnek elő, ott sokak lelki szemei előtt derengnek fel kellemetlen, esetleg megalázó régi emlékek, és én tényleg mindenkit őszintén sajnálok, akit az egykori nevelője ellökött a sporttól és nem megszerettette vele azt. Nos, esetemben Gyula bácsi volt az aki a kemény edzéseket megszerette velem és a fontosságukat beleégette a tudatomba. És személyében nemcsak egy hihetetlen tanárt, egy nagyszerű edzőt és egy vérbeli sportolót, de egy hatalmas szívvel rendelkező kivételes úriembert is elveszítettünk. Az egykori kalapács- és diszkoszvető magyar bajnokot én már "csak", mint "a tanár urat" ismerhettem, de a mai napig kevés nála masszívabb embert láttam életemben. Akkora volt, mint egy hegyomlás, olyan vállakkal mint egy ZIL plató. Vele kapcsolatban elmondhatom, hogy láthattam bokszzsákot püfölni úgy, hogy a porban volt a látványtól az állam. Ezt a zsákot ugyanis rajta kívül nem sokan piszkálták, mert a tanár úr külön kérésére homok helyett kőporral lett megtöltve, amit olyan érzés volt megütni, mint egy láncon függő vasbeton tömböt. A nehézatléták hihetetlen erejéről egyébként sokat elmond az a történet amit Pavel Tsatsouline a "Kőkemény hasizmok című könyvében mesélt el. Egy orosz súlylökőt anno megpróbáltak kirabolni az utcán, sőt késsel meg is sebesítették. Mivel hősünk nem igazán volt tisztában a saját erejével, így ijedtében elengedett egy lengő ütést a késelő rosszfiú testére, akinek ettől pár szerve azonnal leszakadt és ott helyben szörnyethalt. 
Nézd! Nem kell ahhoz lángésznek lenned, hogy rágyere arra, hogy aki képes egy 2 kilós vasdarabot keresztüldobni egy futball pályán, akkor az biztosan marha erős. És a tanár úr tényleg az volt. Egyébként a dobóatléták rotálásos edzései is mára már az elfeledett kategóriába tartoznak. (Jövőre fogok erről bővebben is írni!) Nem is igazán találkozhatsz a gerinc csavarásával kapcsolatos mozdulatokkal a mai testedzés palettán. (Talán csak a russiuan-twist ami ismert, de ettől meg igencsak óva intenek az edzők...) Pedig a gerincet igenis erősíteni kell és minden irányból terhelni. A tanár úr tudta ezt, és most már Te is.
Tanár úr! Mindent köszönök amit Öntől tanulhattam. Az ég áldja Önt....

 forrás: index.hu

Hazánk talán leghíresebb tornásza, a "gyűrűk ura", Csollány Szilveszter pár héttel ezelőtt covid fertőzéssel került kórházba, ahol a mai napig mesterségesen tartják életben egy szív-tüdő gépen. Számomra egészen gyomorforgató volt, ahogy fősodrú média a tornász korábbi oltásellenes véleményét felhasználva járatta le ezt a nagyszerű embert és nyomta az arcunkba a már megszokott oltáspropagandáját. Aztán amikor kiderült, hogy az egykori bajnok mégis csak egy többszörösen "oltott" és "védett" személy (bármit is jelent manapság a védett szó...), akkor innentől teljesen el is lett felejtve a "Csollány-téma". Ennyit róluk...
Bajnok! Sokan vagyunk akik bízunk a teljes felépülésedben és a legjobbakat kívánjuk Neked! Sokszor győzted már le az egész világot, kérünk hogy harcolj tovább és ne add fel!
Amikor először jelentek meg hírek a közösségi médiában arról, hogy az egykori olimpikon lélegeztető gépre került, rögtön több cikk alatt is undorító komment-háború bontakozott ki, ahol eszméletlen mennyiségű verbális szenny ömlött Csollány Szilveszterre. Hitvány senkik ők és nem többek, akik egy kómában fekvő, védekezésre képtelen, az életéért küzdő emberbe belerúgnak és vele szemben mocskolódnak. Ezeknek a gyalázkodóknak küldeném az "Egy asszony illata" című filmből Al Pacino teljesen ideillő üzenetét: 

Jó ideje nem vagyok a testépítő sport rajongója, mert az már rég nem szól semmi másról, mint gyógyszerekkel természetellenesen felpumpált, életre és mozgásra teljesen alkalmatlan húshegyek vetélkedéséről. Sokszor mondom, hogy inkább a kémikusoknak kellene adni a díjakat, meg az orvosoknak, mert itt már nincs sportteljesítmény. Rég elmúlt már az az idő, amikor olyan fizikumok vetélkedhettek a színpadon, mint Frank Zane, Lee Haney vagy Francis Benfetto. Dorian Yates első Mr. Olymipia győzelme óta nem is volt helye az atletikus megjelenésnek, kizárólag szörnyek nyerték a legrangosabb versenyeket. Aztán 2018-ban újra feltűnt egy esztétikus külsejű Mr. Olympia, az akkor 43 éves Shawn Roden. Végre egy olyan test nyert, ami a klasszikus testépítést idézte fel számunkra. Habár a mai napig nem bizonyították, de nem sokkal a rangos cím elnyerése után a bajnokot nemi erőszak vádja miatt eltiltották a további versenyzéstől és idén novemberben, 46 éves korábban váratlanul el is távozott az élők sorából. A nemi erőszakkal kapcsolatban egyébként mindig Mike Tyson jut eszembe, akit szintén akkor hurcoltak meg (ártatlanul), amikor éppen a csúcson volt. Soha nem is tudott már a régi formájában visszatérni és olyan ökölvívóktól kapott ki akiket korábban rágás nélkül nyelt volna le keresztben.
Nem tudom mikor fog feltűnni a sportot kezükben tartó érdekeltségeknek, hogy erejük teljében lévő életerős férfiak halnak meg az egyre növekvő sportteljesítmények elvárása miatt. Hány fiatal bajnoknak kell még az életét adni? 
Minden sportágnak nagy csapás amikor elveszíti a bajnokát, így a testépítésnek is. Hiányozni fogsz nekünk Shawn!

forrás: xbox-platinium.com

A bejegyzésem végén kicsit azért magamról is ejtek pár szót. Alapjában véve az év nagyobb részére nem lehet panaszom. Bár idén betöltöttem a 44-et, mégis erősebb, gyorsabb és ügyesebb lettem, mint korábban valaha is voltam. Sok korábban lehetetlennek tűnő erőelem (pl. húzódzkodás egy kézzel, nyújtott kézzel végrehajtott zászló tartás stb.) végre számomra is végrehajthatóvá vállt, és mindez tényleg a rendszeres és célorientált edzéseknek volt köszönhető. Azonban októberben nemcsak, hogy a leterített a Covid-19 vírus, de sikerült a jobb kezem középső ujját is 3 helyen!!! eltörnöm. Bármilyen hihetetlenül hangzik, de számomra a törés volt a súlyosabb esemény nem a vírusfertőzés. Lassan három hónap után is még csak most tudom teljesen ökölbe zárni a kezem, miközben a Covid már csak egy távoli emlék. Bár nem rajongtam érte, de elkezdtem napközben egy rugós marokerősítőt használni, ami nagyban meggyorsította az ujjam regenerációját.
A blogomon több bejegyzést is szenteltem a ketogén étrend- és a vitaminfogyasztás fontosságának, hiszem, hogy pont ezekkel győztem le teljesen a covidot. Erről is szeretnék még majd írni a jövőben. Bár kommnetben megkaptam azt, hogy a ketogén étrend miatt lettem "kovidos", de kibírtam hogy egy ilyen idióta hozzászólást válaszra se méltassak.  Az hogy 10 napig lázas voltam csupán egy dolognak volt köszönhető. A szervezetem korábban soha nem találkozott még a Covid - 19 néven ismert kórokozóval ezért nem tudta 1-2 nap alatt legyőzni. Maga a láz nem több, mint a működő immunrendszer biztos jele, egy pillanatig sem ijedtem meg tőle. És mivel alapvetően magas volt a D vitamin szintem, így a vírus nem is tudott bennem igazi kárt okozni. Mint ahogy nem ölte meg a barátnőmet és a közel hetven éves édesanyámat sem, akik szintén egy bő hét alatt túl lettek a betegségen. Oltva egyébként egyikünk sincs, nem is tervezzük. Ugyan mindannyian lázasak voltunk és pár napig nem éreztünk szagokat sem, de pár héttel a betegség után már egyikünknek sincs semmi baja.
Rengeteg független tanulmány hozzáférhető a légúti fertőzések és a vér D vitamin szintjével kapcsolatban, de valamiért mégsem hallunk erről médiában. A politikusok és a celeb-orvosok is csak a védőoltást, meg a WHO protokollt erőltetik. Én senkit nem hibáztatok aki beoltatja magát, de tényleg nem gyanús, hogy a természetes megelőzésre senki nem hívja fel a figyelmet csak a titkosított összetételű, félévente megismételni szükséges vakcinákat erőltetik vég nélkül? No mindegy...
A novemberem kemény volt. Sok izmot veszítettem és teljesen legyengültem. Amikor két db hatos zsugor vízzel felmentem a harmadik emeletre, utána percekig levegőt sem bírtam venni és úgy éreztem kiugrik a szívem a helyéről. De alig két hónappal  a betegség után már kint vagyok az edzőparkban a legnagyobb mínuszokban is, és heti háromszor újra edzek. És mivel ennyi kihagyás után újra alapozok, így a különböző edzésfázisokról majd folyamatosan be fogok tudni számolni nektek. Új év, új tervek.

Köszönöm az egész éves figyelmeteket! Köszönöm az e-maileket és támogatásokat is! Elnézést a késve érkező válaszokért és a néha 1-2 hetes bejegyzésmentes szünetekért is, ezt jövőre igyekszem majd elkerülni. A következő hetekben folytatni fogom a már megkezdett  cikksorozatotokat, többek között tornászgyűrűvel végrehajtott edzésekről szólót is. Remélem velem tartotok jövőre is, Boldog Új Évet Kívánok minden kedves olvasómnak! 
Ha tetszett és hasznosnak találtad a cikkemet, akkor nézz szét a blogom egyéb tartalmai között is még több, edzéssel, sztáredzéssel kapcsolatos információért a testedzek.blog.hu -n és kövess az Instagramon / @testedzek.blog.hu1 / is!  

Kérlek, ha van lehetőséged támogasd a munkámat!

Legyen egy apró, vagy nagyobb adomány, amivel támogatni szeretnél az nagyban segítene abban, hogy továbbra is minőségi tartalommal tölthessem meg a blogomat, továbbá hogy létrehozhassak egy mindenki számára jobban átlátható webes felületet, egy testedzéssel és egészséggel foglalkozó honlapot.