forrás: sciencefocus.com

Sok olyan dolgot írok le a bejegyzéseimben, amelyek mindig is működtek, de mára valahogy elfelejtődtek. Sok olyan dologra is próbálom felhívni a figyelmedet, amelyek bár mindig is igazak voltak, de a ma aktuális edzési-, és táplálkozási szemléletben szinte tilossá váltak. Az a fajta önmenedzselős mozgásforma, amire folyamatosan próbállak rávenni, sem hiszem, hogy az én fejemből pattant volna ki. Nálam egyszerűen kifejlődött abból az igényemből, hogy a testem (ami egy bio-mechanikai gép) természet adta képességeit szeretném a lehető legösszetettebben használni. Míg az emberek nagy része jól körül tudja írni egy tőmondatban a sporttal kapcsolatos célját ("még 5 kg izom", "még 5 kg fogyás nyárig", "kicsit jobb állóképesség", stb.), addig én a saját húsgépemet próbálom a lehető legsokoldalúbban fejleszteni. A már megtanult mozgásaimat fejlesztem és folyamatosan új mozgásokat próbálok elsajátítani. Az agyam és a mozgásom kapcsolatát szeretném a legtökéletesebbre hangolni. Az egyik kommentelő írta le, hogy (bár az enyémtől némileg eltérő módon) sok évi edzés után jutott el ugyanarra az útra, amelyen én is járok, de ő sokáig ezért egyfajta "mars-lakóként" tekintett magára. Pedig nem történt más nála sem, minthogy az évtizedek alatt összegyűlt mozgásminták alapján elkezdett figyelni a fizikuma változó igényeire, és folyamatosan újraértelmezte az edzéssel kapcsolatos kritériumait. 

forrás: br.pinterest.com

A táplálkozással kapcsolatban azonban némiképp más a helyzet. Itt a rövidtávú, saját magunk megfigyelése nem minden esetben működik megfelelően. Ha meg a "hivatalos" ajánlásokkal foglalkozol, akkor nagy valószínűséggel már be is fizettél valamelyik ma "divatos" krónikus megbetegedésre. Ha nem vagy vak, láthatod azt, ami történik ma az egészségügyben. A legtöbb ország hivatalos táplálkozási irányelve a növényi (értsd: szénhidrát vagy más néven cukor) alapú táplálkozást erőlteti, miközben ettől globális és lokális szinten is népbetegséggé vált a rák, az elhízás, a cukor intolerancia (a cukorbetegség kialakulásának korai fázisa), a magas vérnyomás, valamint a folyamatosan szűkölő érrendszer. Korábban alig dokumentált betegségek (Alzheimer-kór, Parkinson-kór) mára a legtöbb idős embernél egy adott kor felett szükségszerűen megjelenik. Akinél meg beüt a baj, azt az egészségügyi rendszer már a rabszolgájává is tette, és élete végéig gyógyszeres kezelésre ítéli. Magyarán ki lesz szolgáltatva a gyógyszeriparnak, és bár soha nem fog meggyógyulni, a gyógyszeres kezelés állandó és elmaradhatatlan része marad az életének. Én senkit nem hibáztatok, aki krónikus megbetegedéssel küzd. Nem gondolom, hogy ennyi ember hülye vagy felelőtlen lenne. Egyszerűen csak nem értik a testük anyagcseréjének biokémiai működését (nem is érdeke senkinek, hogy értse azokat) és a "kiegyensúlyozott" táplálkozás jegyében, a hivatalos szervek tanácsai szerint étkezve eljutnak a krónikus megbetegedés állapotába. Csak írd be a "Google" keresőjébe, hogy "egészséges táplálkozás" és az első oldalakon megjelenő honlapokon ilyen tanácsokkal fogsz találkozni: "Az egészséges táplálkozás és életmód titka: egyél sok gyümölcsöt, zöldséget", "Gabonafélék alkotják az egészséges táplálkozás alapját", "Az egészséges táplálkozás különböző ételek megfelelő változatosságban és megfelelő mennyiségben történő fogyasztását jelenti". Amikor aztán jön a doktor bácsi és közli, hogy már ki is fejlődött egy apró rákocska, akkor meg senki nem érti, hogy mi a fene történt. Jön a sugárkezelés meg a kemoterápia, mert nyilván pont ezek lesznek majd azok módszerek, melyek a leginkább "gyógyítanak".

forrás:frkjohans.com

Nemrég írtam egy bejegyzést a gabonák egészségellenes hatásairól, amivel feltehetőleg sokak homlokára varázsoltam ráncokat. Jött is pár komment (több okos felvetéssel, és még több bunkó módon odavetett sértéssel...), ahol engem a "henteslobbi szponzorának" tituláltak, és olyan kifogássokkal éltek, hogy "megpróbálom a kenyeret hússal helyettesíteni". De kaptam olyan táplálkozással foglalkozó linkeket is bőséggel, amelyeken a mai orvosi biokémia már jó ideje túllépett. Azt elismerem, hogy maga a cikk tényleg sok kérdést indukált, miközben válaszokat meg nem igazán adott. Úgyhogy most igyekszem rövid és lényegre törő módon megmagyarázni pár dolgot az emberi anyagcserével kapcsolatban, ami várhatóan sok dolgot tisztázni fog.

forrás: gfycat.com

Alapvetően háromféle makrotápanyagot különböztetünk meg. Ezek a fehérje, a szénhidrát és a zsír. Tisztázzuk először a fehérje szerepét, hogy később már ne kelljen vele foglalkozni. Tényleg csak dióhéjban: Alapvetően az emberi test vízből és fehérjéből áll. A fehérjék a testünk építőkövei. Szinte minden élettani folyamatban részt vesznek, de a fehérjék legfontosabb feladata, hogy a test építse és újraépítse belőle önmagát. A fehérjék aminosavakból állnak. Ezek egy része esszenciális, ami annyit jelent, hogy a szervezet nem képes azt önmaga előállítani, ezért azt táplálék formájában kell bevinned. Ma már a legelvakultabbak is értik azt, hogy a növényi eredetű fehérjék rosszul hasznosulnak. Ráadásul ahhoz, hogy a (húsban természetes módon előforduló) teljes aminosav skálát be tudd juttatni a szervezetedbe, nagyon megtervezetten kell többféle növény fehérjét fogyasztanod. A rosszabb hasznosulás miatt a vegetáriánusok szervezete sokkal hamarabb elöregszik, bármit is próbálnak a "hívők" előadni. A táplálékkiegészítő gyártók fő termékei is a fehérjeporok. Sokan ezektől a kiegészítőktől várják az izmaik növekedését, miközben azt nem értik, hogy ez nem a fehérjék ész nélküli növelésével fog megtörténni. Az izomnövelés hormonális háttere nélkül a fehérjebevitel növelése nem több a szervezetnek egy felesleges terhelésnél. A minimális (életben maradáshoz szükséges) fehérje mennyisége 0,6 gramm/száraz testsúly kg. A test zavartalan működéséhez 1 gramm/száraz testsúly kg szükséges, kemény sportnál 1,5 gramm körül az optimális. A 1,5 gramm feletti mennyiség (amennyiben nem használsz anabolikus szteroidokat) teljességgel felesleges. Ha meg utánaszámolsz a 1,5 gramm gramm/száraz testsúly kg viszonylag kevés hússal és tojással is könnyedén fedezhető, mindenféle mesterséges kiegészítő nélkül is. Éppen ezért fontos, hogy megértsd a hús arra való, hogy a tested képes legyen a sejtjeit megújítani és nem arra, hogy húsból fedezd a tested energiaigényét! Nem a kenyeret kell hússal helyettesítened! És pláne nem kell naponta kiló számra a húst enned!

forrás: giphy.com

Na lépjünk túl gyorsan a fehérjén és nézzük a lényeget: Mi hajtja a testedet? Miből lesz az energiád? Hogyan tudsz hatékonyan működni?
Ha rohadtul le akarom egyszerűsíteni a sejt energiatermelését, akkor az így hangzik: A bevitt makrotápanyag típusától függően (ami lehet szénhidrát vagy zsír) keletkezik egy sejtműködéshez szükséges üzemanyag (ami szénhidrátnál a glükóz (cukor), zsírnál pedig a ketontest). A cukor alapú anyagcsereút ismertebb neve a glikolízis, a zsír alapúé meg a ketózis. A létrejövő üzemanyagot (kémiai energia) alakítja át a sejtekben található mitokondrium mechanikai energiává. A mitokondriumon belül az energiatermelés egy percenként 9000-es fordulatszámon dolgozó apró fehérje nanomotorokkal történik. Az energiatermelés részeként a mitokondrium csökkentett deutériumtartalmú anyagcserevizet hoz létre. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a tápanyagok elégetése az emberi szervezetben folyamatos deutériumcsökkentéssel együtt működik. (Deutérium: A deutérium vagy nehézhidrogén a hidrogén egyik stabil izotópja. A deutérium egy protont és egy neutront tartalmaz, míg a normál hidrogén csupán egy protont. Leegyszerűsítve a deutérium a hidrogén kétszer nehezebb izotópja.)
A nanomotorok (mechanikailag forgó fehérjék) másodpercenként 1500 hidrogént mozgatnak a mitokondriumon belül. Vegyük azt észre, hogy ez egy hihetetlenül finomhangolt folyamat. Az egészséged és az életed ezeknek a nanomotoroknak az állapotától függ. Optimális esetben ezek CSAK hidrogént forgatnának, de sajnos az elfogyasztott táplálék típusától függően sok deutérium is bekerülhet a szervezetbe. A deutérium nehéz hidrogénjét a nanomotorok nem tudják a saját mechanikai működésükbe beforgatni, ezért azok megsérülnek, állapotuk / teljesítményük lecsökken, majd végül tönkremennek. Gyakorlatilag a krónikus megbetegedések azok az állapotok, amikor a szervezet kicsiny anyagcseremotorjai a deutérium káros hatásai miatt elégtelenül működnek. (A témában Boros G. László professzor úr folytat kutatásokat a Kaliforniai Egyetemen, és oszt meg ismereteket több fórumon is. A professzor úr kutatásai jócskán túlmutatnak a hivatalos orvoslás ma alkalmazott eljárásrendszerén és az emberi anyagcsere biokémiai folyamatait alapjában definiálta újra.)

forrás: ansto.gov.au

Mik azok a gyakorlati információk, melyeket a fent leírt anyagcsere folyamatokból le lehet szűrni a mindennapi táplálkozással kapcsolatban?

Korábban soha nem gondoltam, hogy ezt valaha is le fogom írni, de az emberi test egészen egyszerűen nem igényli a növényi eredetű táplálékot, sőt annak a folyamatos fogyasztása rontja a test általános állapotát. Minden hús- és zsírevőnek a ketózis a normális anyagcsere állapota, míg a növényi (cukor égetésével létrejövő glikolízis) energia egy alsóbbrendű, hosszútávon az emberi szervezetet roncsoló eljárás. Sok ellenérvet olvastam a magas zsírtartalmú étkezéssel kapcsolatban, de ezek orvos-biológiai szempontból mind megalapozatlanok voltak, sőt sokszor ordító butaságok. A legfőbb (mára már tudományosan bizonyított) ellenérv a növényi eredetű étrend ellen a növények magas deutérium tartalma, ami tönkreteszi a szervezet energiatermelő nanomotorjait, előidézve ezzel a mai kor valamennyi krónikus betegségét.
A növényi eredetű táplálkozás mellett szóló legfőbb érv általában a növények rosttartalma szokott lenni. Tudom, hogy ez is istenkáromlásnak tűnhet, de az emésztőrendszernek egészen egyszerűen nincs szüksége élelmi rostokra..., kivéve a növényi eredetű táplálékoknál. A növények a természetben sok rostot tartalmaznak, melyeket az élelmiszeripar a késztermékeiből nemes egyszerűséggel eltüntet. Ebből az amúgy is gyenge minőségű élelem formájú szemétből egy még borzalmasabb hulladékot állítanak elő. Ha már növény, akkor legyen benne rost, de sem a rost, sem a növényi táplálék nem szükséges egy embernek.
Gyümölcsök: Mára a gyümölcsök a különböző nemesítéseknek hála igazi cukorbombák, és az egészséges táplálkozáshoz semmilyen közük nincs. Ha mégis gyümölcsöt fogyasztasz, az mindenképpen helyi, szezonális és kis mennyiségű legyen! 
Viszont ne gondold azt sem, hogy ami állati eredetű, az már biztosan élelemnek minősül! A különböző feldolgozott húskészítmények (virslik, felvágottak) és a nagyipari húsok fogyasztása sem egészséges. Ezek mérgező húsipari hulladékok. Olyan zsírokat és húsokat fogyassz, amelyek eredete ellenőrzött minőségű, háztáji és nem farmon nevelt vagy nagyipari. Ha városban élsz, akkor olyan hentesnél vásárolj, aki megbízható forrásból származó élelmet árul.
Zöldségek: Ne száműzd teljesen a zöldségeket a táplálkozásodból, de minimalizáld a fogyasztásukat! Én a leveles zöldségeket, de legfőképp a fermentált zöldségek fogyasztását javaslom. Savanyú káposzta forever!
A legtöbben úgy gondolják, hogy a növények a legfőbb vitaminforrások. Azonban ez távolról sem igaz. Az állati eredetű táplálékkal minden vitamint és nyomelemet be tudsz juttatni a szervezetedbe. Ráadásul a vitaminok egy része vagy rosszabbul hasznosuló formában van jelen vagy elő sem fordul növényi formában (pl.: retinol, D-vitamin, B12-vitamin, stb.).
Diófélék és olajos magvak: Ezek az egyetlen növényi alapú élelmek, amelyek viszonylag tűrhető kiegészítői az emberi táplálkozásnak. Nagyrészt növényi zsírból állnak és szervezet egészen jól tudja hasznosítani őket.
Amit soha: Teljesen és végérvényesen iktass ki mindent, aminek köze van a gabonákhoz vagy a tehén tőgyéhez. A nagyobb emberközösségek úgy 10-12 000 évvel ezelőtt kezdték el ezeket a szemeteket enni, és ez lett az alapja a mai krónikus megbetegedéseknek. És ha ez nem lenne elég, a zsírról gabonafogyasztásra történt váltás még az emberi agy méretét is kb. 10 %-al csökkentette.

forrás: tenor.com

Mindenkinek javasolt-e az étkezését állati eredetűre cserélnie?

Nem tudok erre egyértelmű választ adni. Nincs meg ehhez a tudásom, nem vagyok sem orvos, sem pedig biológus. Az tény, hogy a zsírból létrejövő ketontestek jobban hasznosulnak az emberi testben és jobb minőségű energiát adnak, mint a szénhidrátból keletkező glükóz. Nyilván ennek a feltétele a sok és még jól működő mitokondrium. (Meglehet, hogy egy rendkívül rosszul működő test már nem bírja ki az átállást.) És bizony az is igaz, hogy akár hosszú hónapok is eltelhetnek, mire valaki sikeresen átállítja az anyagcsereútját a cukor égetéséről a zsír felhasználására. És ennek bizony kemény szenvedés is lehet az ára! Mert már az elején lesz pár nap, amikor még nem tud a test elegendő ketontestet előállítani, de már nincs több felhasználható cukor. Ekkor a test gyenge, az elme ködös lehet pár napig. De az átállás után egy új, egyre jobban működő test lesz a felhasználó jutalma. A javuló funkciókkal javuló immunrendszer is jár. Ráadásul zsírt felhasználva kényelmesebbé válik az étkezés is. A szénhidrát alapú táplálkozásnál 2-3 óránként enni kell, mert a szénhidrát meglehetősen kalóriaszegény és a szervezet gyorsan elégeti azt. A zsír 1 grammja viszont több, mint kétszer annyi kalóriát tartalmaz, mint a szénhidráté, és a szervezet csak nagyon lassan bontja le azt. Egy nagyobb étkezés után akár 24 órán keresztül is ellehetsz további étkezés nélkül, mert a tested folyamatosan fog tudni ketontesteket előállítani és nem leszel éhes. További előny, hogy a zsír felhasználásával a mitokondrium nagy mennyiségű anyagcserevizet állít elő, ami messzemenőkig hidratálja a testet. Így alapvetően a folyadékfelhasználás is minimalizálódik.

forrás: justasimplehome.com

Rippel Ferenc erőművész közel 10 éve követi a fent említett étrendi megfontolást. Saját szavait idézném:
 "Húsz kilóval több vol­tam, nehezen lélegeztem, összevissza vert a szívem, magas volt a vérnyomásom, a gyomortükrözésen fekélyeket, a végbéltükrözésen is mindenféle polipokat találtak, szóval nem voltam jó passzban. Tudtam, hogy változtatnom kell, és az étkezéssel kezdtem. Kiiktattam az étrendemből minden káros anyagot: a tejtermékeket, a liszteket, a cukrokat. Nekem 2 évbe telt, hogy szervizeljem a testemet, és bizony sok idő, legalább 8 hónap volt, hogy a szervezetem beállt a ke­togén életmódra, és elfogadja, hogy nem viszek be szénhidrátot, még ha a fene fenét eszik is... Nemrégiben a katonaság és az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA is elkezdett érdeklődni a keton életmódra való átállás utáni állapotom iránt, mivel amellett, hogy 21 kilót fogytam és keveset eszek, energikusabb vagyok, mint valaha, és nőtt az izomösszetételem. Rendszeresen járok vérvételre, vérnyomásmérésre és számtalan egyéb vizsgálatra, mert az eredményeim segítik például a katonák és az űrhajósok étrendjének összeállítását. Ez is csak azt bizonyítja, hogy sohasem leszek beteg."

A képen Rippel Ferenc erőművész. forrás: szinhaz.org

És hogy miről számolhatok be a saját tapasztalataim alapján? Én már évek óta viszonylag alacsony szinten tartom a szénhidrát bevitelem (napi 100 gr), de mivel magát a zsírbevitelt nem emeltem fel, így éreztem, hogy ez az étrend ebben a formában még korántsem tökéletes a számomra. Amikor az utolsó tejterméket (túró) és az utolsó gabona alapú terméket (zab) is elhagytam az étkezésemből, akkor az azokból kiesett energiát voltam kénytelen pótolni zsírral. Az az idő, amíg a két anyagcsereút között szédelegtem nagyjából 3-4 nap volt. A testsúlyomban nem történt lényegi változás, pedig újabban tényleg már csak napi egy alkalommal étkezek. Az erőszintem a szénhidrát minimalizálásával valamelyest csökkent, de ma már ezt sem érzem. Fantasztikusan működök. A tudatom tisztább, a közérzetem jobb, az energiaszintem magasabb.
Remélem, hogy hasznosnak találtad a cikkemet! Ha tetszett, nézz szét a bejegyzéseim között még több, edzéssel, sztáredzéssel kapcsolatos információért a testedzek.blog.hu -n és kövess az Instagramon is!